SÉRELEMDÍJ
Kártérítési ügyvéd Tatabánya és környéke
Több mint 30 éves együttes kártérítési ügyekben való tapasztalattal a háta mögött, a Danko Legal ügyvédi csapata tudja, hogy egy kártérítési ügy bíróság előtt történő tárgyalása rendkívül idegörlő és kemény megpróbáltatás. Dr. Dankó Bálint LL.M. Ügyvédünk egy négyféléves biztosítási szakjogászi képzés keretén belül részletekbe menően és alaposan kiismerte a kártérítési jogot, illetve a kártérítési eljárásokat. Kérdés esetén az Ön számára is gyors, határozott és professzionális segítséget nyújt.
Sérelemdíj tanácsadás Tatabánya
A sérelemdíj természetéből fakadóan kettős szerepet tölt be a magyar jogrendszerben. A Kúria a Pfv.IV.20.387/2018/6. számú ítéletében kimondta, hogy egyrészről a nem vagyoni károk, sérelmek pénzbeli megtérítésének, kompenzációjának eszköze, másrészről pedig a sérelmet vagy kárt okozó személy jövőbeni jogsértő magatartásának visszatartását elősegítő büntetési tétel.
Mindenekelőtt szükséges elhatárolnunk a sérelemdíjat a hagyományos kártérítési formáktól. A köztudatban általánosságban ismert tény, hogy ha bárkit egy esetleges vagyoni kár ér, akkor értelemszerűen követelheti a károkozótól a vagyonában bekövetkezett kár megtérítését. Abban az esetben viszont, ha valaki nem vagyoni kárt okoz, akkor sem mentesül a Ptk. kárfelelősségi szabályai alól, hiszen a sérelemdíj jogintézménye hivatott arra, hogy minden pénzben nem kifejezhető sérelem okozása esetén védelmet nyújt a károsult számára.
Pénzben nem kifejezhető sérelem alatt egész egyszerűen a személyiségi jogok megsértését kell érteni. Ha a személyiségi jogok megsértése következik be, akkor a sérelemdíj fizetésére való kötelezés esetén ugyan a kártérítési felelősség szabályai alapján kell eljárni, viszont nem szükséges a sérelemdíj megállapításához annak bebizonyítása, hogy ténylegesen bekövetkezett-e kár vagy más hátrány, illetve, hogy a kár vagy hátrány milyen mértékű. A sérelemdíj megállapítása tehát, szemben a hagyományos kártérítéssel, objektív alapú.
Sérelemdíjra való jogosultság
Ha valakit megsértettek a személyiségi jogaiban, akkor jogosult sérelemdíj követelésére. Ez alapján jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis mit kell érteni személyiségi jogok alatt? Erre a választ a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései adják meg, melyek részletesen leírják, hogy személyiségi jogok sérelme alatt az alábbiakat kell érteni:
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
A könnyebb átláthatóság és megérthetőség érdekében néhány konkrét példán keresztül is szemléltetésre kerülnek a sérelemdíjra való jogosultságot megalapozó élethelyzetek. Ilyen eset például, ha valakit testi vagy lelki sérelem ér egy baleset vagy egy ellene irányuló támadás következtében, hiszen ebben az esetben az élethez, a testi épséghez, valamint az egészséghez fűződő személyiségi joga sérül. Ha valaki zaklatás áldozata, akkor egyértelműen sérül a magánélethez fűződő személyiségi joga. Abban az esetben, ha valakinek a társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolják, vagyis róla sértő és valótlan állításokat tesznek, akkor a jó hírnévhez, illetve a becsülethez fűződő személyiségi joga sérül. A képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése például az is, ha valaki az érintett hozzájárulása nélkül készít és használ fel fényképet, illetve hangfelvételt. Más nevének jogosulatlan felhasználása pedig megvalósítja a névviseléshez való jog megsértését. A Ptk. szabályozása egy általános védelmet nyújt a személyiségi jogok megsértése kapcsán, így az egyes konkrét példákon túli személyiségi jogsértés is megalapozhatja a sérelemdíj igénylésére való jogosultságot.
Sérelemdíj mértékének meghatározása
Az ügyek nagy részében kifejezetten nehéz meghatározni a sérelemdíj összegét. Ez bizonyos szempontból nézve érthető, hiszen pénzben kell meghatározni egy olyan pénzsérelem kompenzálására szolgáló összeget, amely nem vagyoni jellegű, vagyis alapvetően nem lehet pénzben kifejezni. Az összeget a bíróságnak egy összegben kell meghatároznia.
A sérelemdíj meghatározása teljes mértékben szubjektív, vagyis a bíróság az adott ügy sajátosságainak mérlegelése alapján határozza meg a sérelemdíj mértékét. Ennek körében fontos megjegyezni, hogy a Ptk. sem nevesít konkrét összeget a sérelemdíj megállapításának kapcsán, arra kizárólag az adott ügy körülményei, tényezői folytán kerülhet sor. Ilyen, a sérelemdíj mértéket az adott ügyben befolyásoló, tényezők például az alábbiak:
- a jogsértés súlya: minél súlyosabb egy jogsértés, annál nagyobb sérelemdíjat állapíthat meg a bíróság
- a jogsértés rendszeressége: emelheti a sérelemdíj összegét, ha a jogsértés ismétlődően fordul elő
- felróhatóság mértéke: az is befolyásolhatja a sérelemdíj mértékét, hogy a kár okozója a jogsértő magatartást szándékosan vagy gondatlanul valósítja meg
- jogsértés következményei: az adott ügyben eljáró bíróság figyelembe veszi a sérelemdíj mértékének megállapításakor azt is, hogy a személyiségi jogsérelem mennyiben befolyásolta a sérelmet szenvedő fél életét, testi, illetve lelki egészségét, vagy esetlegesen a társadalmi megítélését.
Végezetül fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a személyiségi jogok csak elenyésző mértékben sérülnek, vagy jogsértő akkor a magyar bírósági gyakorlat szerint nem kerülhet sor sérelemdíj megállapítására.
Munkajogi ügyvéd Tatabánya és környéke
Dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd az ország egyik vezető, munkajogi ügyekre specializálódott ügyvédi irodájában töltötte szakmai évei egy jelentős részét, mely során mélyreható ismereteket és kiemelkedő tapasztalatot szerzett a nem vagyoni kártérítési ügyek terén. Mindemelett kiemeljük, hogy a jelen szakterületi tájékoztató nem minősül teljeskörű tájékoztatásnak, az kizárólag a vonatkozó jogi szabályozás egyes rendelkezéseinek bemutatása céljából készült, így nem tekinthető egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek avagy jogi állásfoglalásnak. Mindezek okán dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd a jelen szakmai cikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja. Egyedi kérdés megválaszolására, konkrét jogi helyzetek mélyreható feltárására, és az egyes lehetőségekre kiterjedő tanácsadásra személyes konzultáció során van lehetősége, melyre a +36 70 946 7267 és a dankobalint@dankolegal.hu e-mail címek bármelyikén lehet időpontot egyeztetni.