SÉRELEMDÍJ
Kártérítési ügyvéd Tatabánya és környéke
Dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd, irodánk alapító tagja az ELTE biztosítási szakjogászi képzés keretén belül részletekbe menően és alaposan kiismerte a kártérítési jogot, illetve a kártérítési eljárásokat. Kérdés esetén az Ön számára is gyors, határozott és professzionális segítséget nyújt.
Sérelemdíj tanácsadás Tatabánya
A sérelemdíj természetéből fakadóan kettős szerepet tölt be a magyar jogrendszerben. A Kúria a Pfv.IV.20.387/2018/6. számú ítéletében kimondta, hogy egyrészről a nem vagyoni károk, sérelmek pénzbeli megtérítésének, kompenzációjának eszköze, másrészről pedig a sérelmet vagy kárt okozó személy jövőbeni jogsértő magatartásának visszatartását elősegítő büntetési tétel.
Mindenekelőtt szükséges elhatárolnunk a sérelemdíjat a hagyományos kártérítési formáktól. A köztudatban általánosságban ismert tény, hogy ha bárkit egy esetleges vagyoni kár ér, akkor értelemszerűen követelheti a károkozótól a vagyonában bekövetkezett kár megtérítését. Abban az esetben viszont, ha valaki nem vagyoni kárt okoz, akkor sem mentesül a Ptk. kárfelelősségi szabályai alól, hiszen a sérelemdíj jogintézménye hivatott arra, hogy minden pénzben nem kifejezhető sérelem okozása esetén védelmet nyújt a károsult számára.
Pénzben nem kifejezhető sérelem alatt egész egyszerűen a személyiségi jogok megsértését kell érteni. Ha a személyiségi jogok megsértése következik be, akkor a sérelemdíj fizetésére való kötelezés esetén ugyan a kártérítési felelősség szabályai alapján kell eljárni, viszont nem szükséges a sérelemdíj megállapításához annak bebizonyítása, hogy ténylegesen bekövetkezett-e kár vagy más hátrány, illetve, hogy a kár vagy hátrány milyen mértékű. A sérelemdíj megállapítása tehát, szemben a hagyományos kártérítéssel, objektív alapú.
Sérelemdíjra való jogosultság
Ha valakit megsértettek a személyiségi jogaiban, akkor jogosult sérelemdíj követelésére. Ez alapján jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis mit kell érteni személyiségi jogok alatt? Erre a választ a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései adják meg, melyek részletesen leírják, hogy személyiségi jogok sérelme alatt az alábbiakat kell érteni:
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
A könnyebb átláthatóság és megérthetőség érdekében néhány konkrét példán keresztül is szemléltetésre kerülnek a sérelemdíjra való jogosultságot megalapozó élethelyzetek. Ilyen eset például, ha valakit testi vagy lelki sérelem ér egy baleset vagy egy ellene irányuló támadás következtében, hiszen ebben az esetben az élethez, a testi épséghez, valamint az egészséghez fűződő személyiségi joga sérül. Ha valaki zaklatás áldozata, akkor egyértelműen sérül a magánélethez fűződő személyiségi joga. Abban az esetben, ha valakinek a társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolják, vagyis róla sértő és valótlan állításokat tesznek, akkor a jó hírnévhez, illetve a becsülethez fűződő személyiségi joga sérül. A képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése például az is, ha valaki az érintett hozzájárulása nélkül készít és használ fel fényképet, illetve hangfelvételt. Más nevének jogosulatlan felhasználása pedig megvalósítja a névviseléshez való jog megsértését. A Ptk. szabályozása egy általános védelmet nyújt a személyiségi jogok megsértése kapcsán, így az egyes konkrét példákon túli személyiségi jogsértés is megalapozhatja a sérelemdíj igénylésére való jogosultságot.
Sérelemdíj mértékének meghatározása
Az ügyek nagy részében kifejezetten nehéz meghatározni a sérelemdíj összegét. Ez bizonyos szempontból nézve érthető, hiszen pénzben kell meghatározni egy olyan pénzsérelem kompenzálására szolgáló összeget, amely nem vagyoni jellegű, vagyis alapvetően nem lehet pénzben kifejezni. Az összeget a bíróságnak egy összegben kell meghatároznia.
A sérelemdíj meghatározása teljes mértékben szubjektív, vagyis a bíróság az adott ügy sajátosságainak mérlegelése alapján határozza meg a sérelemdíj mértékét. Ennek körében fontos megjegyezni, hogy a Ptk. sem nevesít konkrét összeget a sérelemdíj megállapításának kapcsán, arra kizárólag az adott ügy körülményei, tényezői folytán kerülhet sor. Ilyen, a sérelemdíj mértéket az adott ügyben befolyásoló, tényezők például az alábbiak:
- a jogsértés súlya: minél súlyosabb egy jogsértés, annál nagyobb sérelemdíjat állapíthat meg a bíróság
- a jogsértés rendszeressége: emelheti a sérelemdíj összegét, ha a jogsértés ismétlődően fordul elő
- felróhatóság mértéke: az is befolyásolhatja a sérelemdíj mértékét, hogy a kár okozója a jogsértő magatartást szándékosan vagy gondatlanul valósítja meg
- jogsértés következményei: az adott ügyben eljáró bíróság figyelembe veszi a sérelemdíj mértékének megállapításakor azt is, hogy a személyiségi jogsérelem mennyiben befolyásolta a sérelmet szenvedő fél életét, testi, illetve lelki egészségét, vagy esetlegesen a társadalmi megítélését.
Végezetül fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a személyiségi jogok csak elenyésző mértékben sérülnek, vagy jogsértő akkor a magyar bírósági gyakorlat szerint nem kerülhet sor sérelemdíj megállapítására.
Kártérítési ügyvéd Tatabánya
Kiemeljük, hogy a jelen szakterületi tájékoztató nem minősül teljeskörű tájékoztatásnak, az kizárólag a vonatkozó jogi szabályozás egyes rendelkezéseinek bemutatása céljából készült, így nem tekinthető egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek avagy jogi állásfoglalásnak. Mindezek okán Dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd a jelen szakmai cikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja. Egyedi kérdés megválaszolására, konkrét jogi helyzetek mélyreható feltárására, és az egyes lehetőségekre kiterjedő tanácsadásra személyes konzultáció során van lehetősége, melyre a +36 70 946 7267 telefonszámon és a dankobalint@dankolegal.hu e-mail címen van lehetőség időpontot egyeztetni.