KÁRTÉRÍTÉS, SÉRELEMDÍJ
Kártérítési ügyvéd Tatabánya-Tata
A Danko Legal Ügyvédi Iroda kártérítésre specializálódott ügyvédei és együttműködő partnerei elmélyült szakjogászi tudással és jelentős gyakorlattal rendelkeznek a kártérítési jog területén. A Danko Legal Ügyvédi Iroda kártérítési ügy esetén az Ön számára is gyors, határozott és professzionális segítséget nyújt - különösen, de nem kizárólagosan vagyoni károkozás, sérelemdíj követelés, orvosi műhiba bekövetkezte és biztosítói jogvita esetén.
A magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) értelmében a kártérítési jog elsődleges célja a károsult személy érdekének érvényesítése. A kártérítési felelősség ebben az esetben akkor áll fenn, ha valaki másnak jogellenesen kárt okoz és nem tudja kimenteni magát. Jogellenesség akkor történik, ha a kár bekövetkezéséhez vezető magatartás egyértelműen jogellenes, vagyis maga a károkozó cselekedet ellentétes valamely jogszabályi rendelkezéssel vagy társadalmi normával. Azonban nem minősül jogellenes károkozásnak az az eset, amikor egy jogos védelmi helyzetben, végszükségben vagy a károsult beleegyezésével következik be a káresemény.
A kárért való felelősség egyik fő eleme a felróhatóság, ami azt jelenti, hogy az okozott kárért akkor lehet felelősségre vonni valakit, ha azt a károkozó szándékos vagy gondatlan magatartása eredményezte. Szándékosság esetében a károkozó tudatosan okoz kárt, míg a gondatlanság esetén az elvárható körültekintés hiánya vezet a kár bekövetkeztéhez.
Kártérítési felelősség fennállása esetén fontos, hogy a valós kár bekövetkezzen. A kártérítés célja a károsult helyzetének helyreállítása, amelynek során az anyagi, illetőleg a nem vagyoni károk megtérülése történik. A kár bekövetkezése és a jogellenes magatartás között egyértelműen okozati összefüggésnek kell fennállnia. A károsultnak bizonyítania kell, hogy a kár közvetlen következménye a károkozó jogellenes magatartásából származik.
Kártérítési felelősség kimentése
A Ptk. lehetőséget biztosít azokra a bizonyos esetekre is, amelyekben a károkozó kimentheti magát a kártérítési felelősség alól. Ez akkor fordulhat elő, amikor a károkozó bizonyítani tudja, hogy a kárt olyan körülmények okozták, amelyeket nem lehetett elhárítani, illetve amelyek tőle függetlenek voltak. Ilyen eset például a természeti katasztrófa vagy a harmadik személy beavatkozása.
A kártérítés mértéke
A kártérítés mértéke mindig a kár mértékéhez igazodik, aminek célja a károsult eredeti helyzetének helyreállítása. A kártérítési felelősségen belül két fő típust különböztetünk meg: a vagyoni és nem vagyoni kártérítést.
A vagyoni kár típusába tartozik minden olyan anyagi kár, amely kifejezhető pénzben. Ilyen például a károsult tulajdonában keletkezett kár, az elmaradt haszon vagy a gyógykezelés költségei. A kár mértéke tükrözi a tényleges veszteséget, amelyet a károsult szenvedett el.
A nem vagyoni kár típusába tartozik a nem vagyoni kártérítés, vagyis más néven a sérelemdíj, ami a károsultnak jár a személyiségi jogainak megsértése esetén. Például, ha a károsult testi vagy lelki sérelmet szenved el. A nem vagyoni kártérítés összegének megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a jogsértés súlyát, annak ismétlődő jellegét és a felróhatóság mértékét.
Kártérítési igény érvényesítése ügyvéd Tatabánya-Tata
A kártérítési igény érvényesítése az alábbi lépéseken keresztül valósulhat meg:
Elsőkörben fontos megjegyezni, hogy a károsultnak kötelessége értesíteni a károkozót a kár bekövetkezéséről és a kártérítési igényéről. Amennyiben azonban a felek az értesítést követően nem tudnak megegyezni, a károsult minden további nélkül a bírósághoz fordulhat.
Peren kívüli megállapodás hiányában a kártérítési igény érvényesítésére a károsult a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás során a károsultnak szükséges bizonyítania a kár bekövetkezését, a károkozó jogellenes magatartását, illetve a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezése között fennálló ok-okozati összefüggést. A bíróság ítéletében határozza meg a kártérítés mértékét.
Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy az elévülési idő lejárta után a kártérítési igény már nem érvényesíthető. Az elévülési idő általános szabály szerint 5 év, de vannak olyan esetek, ahol az időtartam eltérhet.
A kártérítési felelősség is eltérhet az általános szabályoktól bizonyos esetekben. Ilyen például a veszélyes üzemi felelősség, amely esetén a károkozó abban az esetben is felelőséggel tartozik, ha nem járt el felróhatóan, de a tevékenysége fokozott veszéllyel járt. Egy üzem működtetése során bekövetkezett kárért az üzemeltető szigorúbb felelőséggel tartozik.
A kártérítési jog a károsultak védelmét hivatott szolgálni, valamint igyekszik biztosítani azt is, hogy a jogellenesen okozott károkért a felelősségre vonás megtörténjen. A Ptk. világosan szabályozza a kártérítési felelősség feltételeit, a kimentés lehetőségeit, illetve a kártérítés mértékét és annak érvényesítésének módját.
Sérelemdíj tanácsadás Tatabánya-Tata
A sérelemdíj természetéből fakadóan kettős szerepet tölt be a magyar jogrendszerben. A Kúria a Pfv.IV.20.387/2018/6. számú ítéletében kimondta, hogy egyrészről a nem vagyoni károk, sérelmek pénzbeli megtérítésének, kompenzációjának eszköze, másrészről pedig a sérelmet vagy kárt okozó személy jövőbeni jogsértő magatartásának visszatartását elősegítő büntetési tétel.
Mindenekelőtt szükséges elhatárolnunk a sérelemdíjat a hagyományos kártérítési formáktól. A köztudatban általánosságban ismert tény, hogy ha bárkit egy esetleges vagyoni kár ér, akkor értelemszerűen követelheti a károkozótól a vagyonában bekövetkezett kár megtérítését. Abban az esetben viszont, ha valaki nem vagyoni kárt okoz, akkor sem mentesül a Ptk. kárfelelősségi szabályai alól, hiszen a sérelemdíj jogintézménye hivatott arra, hogy minden pénzben nem kifejezhető sérelem okozása esetén védelmet nyújt a károsult számára.
Pénzben nem kifejezhető sérelem alatt egész egyszerűen a személyiségi jogok megsértését kell érteni. Ha a személyiségi jogok megsértése következik be, akkor a sérelemdíj fizetésére való kötelezés esetén ugyan a kártérítési felelősség szabályai alapján kell eljárni, viszont nem szükséges a sérelemdíj megállapításához annak bebizonyítása, hogy ténylegesen bekövetkezett-e kár vagy más hátrány, illetve, hogy a kár vagy hátrány milyen mértékű. A sérelemdíj megállapítása tehát, szemben a hagyományos kártérítéssel, objektív alapú.
Sérelemdíjra való jogosultság
Ha valakit megsértettek a személyiségi jogaiban, akkor jogosult sérelemdíj követelésére. Ez alapján jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis mit kell érteni személyiségi jogok alatt? Erre a választ a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései adják meg, melyek részletesen leírják, hogy személyiségi jogok sérelme alatt az alábbiakat kell érteni:
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
A könnyebb átláthatóság és megérthetőség érdekében néhány konkrét példán keresztül is szemléltetésre kerülnek a sérelemdíjra való jogosultságot megalapozó élethelyzetek. Ilyen eset például, ha valakit testi vagy lelki sérelem ér egy baleset vagy egy ellene irányuló támadás következtében, hiszen ebben az esetben az élethez, a testi épséghez, valamint az egészséghez fűződő személyiségi joga sérül. Ha valaki zaklatás áldozata, akkor egyértelműen sérül a magánélethez fűződő személyiségi joga. Abban az esetben, ha valakinek a társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolják, vagyis róla sértő és valótlan állításokat tesznek, akkor a jó hírnévhez, illetve a becsülethez fűződő személyiségi joga sérül. A képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése például az is, ha valaki az érintett hozzájárulása nélkül készít és használ fel fényképet, illetve hangfelvételt. Más nevének jogosulatlan felhasználása pedig megvalósítja a névviseléshez való jog megsértését. A Ptk. szabályozása egy általános védelmet nyújt a személyiségi jogok megsértése kapcsán, így az egyes konkrét példákon túli személyiségi jogsértés is megalapozhatja a sérelemdíj igénylésére való jogosultságot.
Sérelemdíj mértékének meghatározása
Az ügyek nagy részében kifejezetten nehéz meghatározni a sérelemdíj összegét. Ez bizonyos szempontból nézve érthető, hiszen pénzben kell meghatározni egy olyan pénzsérelem kompenzálására szolgáló összeget, amely nem vagyoni jellegű, vagyis alapvetően nem lehet pénzben kifejezni. Az összeget a bíróságnak egy összegben kell meghatároznia.
A sérelemdíj meghatározása teljes mértékben szubjektív, vagyis a bíróság az adott ügy sajátosságainak mérlegelése alapján határozza meg a sérelemdíj mértékét. Ennek körében fontos megjegyezni, hogy a Ptk. sem nevesít konkrét összeget a sérelemdíj megállapításának kapcsán, arra kizárólag az adott ügy körülményei, tényezői folytán kerülhet sor. Ilyen, a sérelemdíj mértéket az adott ügyben befolyásoló, tényezők például az alábbiak:
- a jogsértés súlya: minél súlyosabb egy jogsértés, annál nagyobb sérelemdíjat állapíthat meg a bíróság
- a jogsértés rendszeressége: emelheti a sérelemdíj összegét, ha a jogsértés ismétlődően fordul elő
- felróhatóság mértéke: az is befolyásolhatja a sérelemdíj mértékét, hogy a kár okozója a jogsértő magatartást szándékosan vagy gondatlanul valósítja meg
- jogsértés következményei: az adott ügyben eljáró bíróság figyelembe veszi a sérelemdíj mértékének megállapításakor azt is, hogy a személyiségi jogsérelem mennyiben befolyásolta a sérelmet szenvedő fél életét, testi, illetve lelki egészségét, vagy esetlegesen a társadalmi megítélését.
Végezetül fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a személyiségi jogok csak elenyésző mértékben sérülnek, vagy jogsértő akkor a magyar bírósági gyakorlat szerint nem kerülhet sor sérelemdíj megállapítására.
Kártérítési ügyvéd Tatabánya-Tata
Kiemeljük, hogy a jelen szakterületi tájékoztató nem minősül teljeskörű tájékoztatásnak, az kizárólag a vonatkozó jogi szabályozás egyes rendelkezéseinek bemutatása céljából készült, így nem tekinthető egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek, avagy jogi állásfoglalásnak. Mindezek okán Dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd a jelen szakmai cikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja. Egyedi kérdés megválaszolására, konkrét jogi helyzetek mélyreható feltárására, és az egyes lehetőségekre kiterjedő tanácsadásra személyes konzultáció során van lehetősége, melyre a +36 70 946 7267 telefonszámon és a dankobalint@dankolegal.hu e-mail címen van lehetőség időpontot egyeztetni.