A külföldön élő magyar házastársak, illetve a különböző állampolgárságú házastársak válása során gyakran már az első lépés is kérdéseket vet fel: Magyarországon vagy külföldön kell megindítani a bontópert? Számít-e, hogy hol kötötték a házasságot? Alkalmazható-e a magyar jog, ha a felek évek óta más országban élnek?
A nemzetközi elemet tartalmazó házassági bontóperekben a házasság felbontása mellett a gyermekeket érintő kérdések, a tartási kötelezettségek és a házastársi vagyon rendezése is több állam jogrendszerét érintheti.
A nemzetközi válás egyik legfontosabb sajátossága, hogy külön kell vizsgálni, melyik ország bírósága járhat el, és melyik ország jogát kell alkalmaznia.
A két kérdés nem azonos: egy magyar bíróság bizonyos esetekben külföldi jogot is alkalmazhat, és fordítva.
Mikor beszélünk nemzetközi válásról?
Nemzetközi elemet tartalmazhat a házasság felbontása például akkor, ha:
mindkét házastárs magyar állampolgár, de külföldön élnek;
az egyik házastárs Magyarországon, a másik külföldön él;
a házastársak eltérő állampolgárságúak;
a házasságot külföldön kötötték;
a felek több országban rendelkeznek vagyonnal;
a közös gyermekek más országban élnek, mint valamelyik szülő.
A nemzetközi elem önmagában nem jelenti azt, hogy a bontóper szükségszerűen bonyolult vagy hosszadalmas lesz. A joghatóság, az alkalmazandó jog és a kapcsolódó családjogi kérdések tisztázása azonban különös jelentőséggel bír.
Elválhatnak-e Magyarországon a külföldön élő magyar házastársak?
Igen, bizonyos feltételek mellett akkor is indítható bontóper Magyarországon, ha a házastársak külföldön élnek.
Az Európai Unió tagállamai közötti, a rendelet hatálya alá tartozó ügyekben a házasság felbontására vonatkozó joghatóságot elsősorban a 2019/1111/EU rendelet, közismert nevén a Brüsszel IIb rendelet szabályozza.
A rendelet több alternatív joghatósági okot határoz meg.
A magyar bíróság joghatósága például fennállhat, ha mindkét házastárs magyar állampolgár, akkor is, ha életvitelszerűen egy másik uniós tagállamban élnek.
Más esetekben a házastársak szokásos tartózkodási helye, utolsó közös szokásos tartózkodási helye vagy az alperes szokásos tartózkodási helye alapozhatja meg valamely tagállam bíróságának joghatóságát.
Fontos azonban, hogy a magyar állampolgárság önmagában nem minden esetben elegendő a magyar bíróság joghatóságához. Ha például csak az egyik házastárs magyar állampolgár, a további kapcsoló körülményeket is vizsgálni kell.
Melyik ország bírósága járhat el a válás során?
Az uniós joghatósági szabályok többek között a következő körülményeket veszik figyelembe:
a házastársak közös szokásos tartózkodási helyét;
az utolsó közös szokásos tartózkodási helyüket, ha egyikük még ott él;
az alperes szokásos tartózkodási helyét;
közös kérelem esetén valamelyik házastárs szokásos tartózkodási helyét;
a kérelmező meghatározott ideje fennálló szokásos tartózkodási helyét;
a házastársak közös állampolgárságát.
A kérelmező saját szokásos tartózkodási helyére alapított joghatóságnál az uniós rendelet bizonyos esetekben legalább egyéves, illetve az adott állam állampolgárságával együtt legalább hat hónapos előzetes ott-tartózkodást követel meg.
Mit jelent a szokásos tartózkodási hely?
A szokásos tartózkodási hely nem feltétlenül azonos a hivatalosan bejelentett lakcímmel.
Megállapítása során a tényleges életviteli körülményeknek lehet jelentőségük, például annak, hogy az érintett személy hol él tartósan, hol dolgozik, és melyik országhoz kötődik életének központja.
A joghatóság vizsgálatakor ezért nem mindig elegendő a lakcímkártya vagy a külföldi lakcímbejelentés önmagában.
Számít-e, hogy melyik országban kötötték a házasságot?
A házasságkötés helye önmagában nem határozza meg, hogy melyik ország bírósága járhat el a bontóperben.
Ha például két magyar állampolgár Ausztriában kötött házasságot, de később Németországba költözött, a házasságkötés osztrák helyszíne nem jelenti automatikusan azt, hogy a válást is Ausztriában kell lefolytatni.
A házasság érvényességének, anyakönyvezésének és felbontásának kérdései egymástól elkülönülnek.
A bontóperre jogosult bíróságot a vonatkozó joghatósági szabályok alapján kell meghatározni.
Magyar vagy külföldi jogot alkalmaznak a nemzetközi válás során?
A joghatóság megállapítása után külön kérdés, hogy a házasság felbontására melyik ország anyagi jogát kell alkalmazni.
Magyarország részt vesz a Róma III rendelet szerinti megerősített együttműködésben. Ezért a magyar bíróságok a nemzetközi elemet tartalmazó bontóperekben a házasság felbontására alkalmazandó jogot főszabály szerint az 1259/2010/EU rendelet alapján határozzák meg.
A rendelet meghatározott feltételekkel lehetőséget biztosít a házastársak számára az alkalmazandó jog megválasztására.
Érvényes jogválasztás hiányában a rendelet egymást követő kapcsolóelveket alkalmaz.
Elsőként a házastársaknak az eljárás megindításakor fennálló közös szokásos tartózkodási helye szerinti jog irányadó.
Ennek hiányában az utolsó közös szokásos tartózkodási helyük szerinti jog alkalmazható, ha az ottani közös szokásos tartózkodás legfeljebb egy évvel a bíróság megkeresése előtt szűnt meg, és az egyik házastárs továbbra is ott él.
Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a házastársaknak az eljárás megindításakor fennálló közös állampolgársága szerinti jog, végső soron pedig az eljáró bíróság államának joga lehet irányadó.
Mindez azt jelenti, hogy a magyar bíróság előtt folyamatban lévő nemzetközi bontóperben sem feltétlenül a magyar anyagi jog alkalmazandó.
Fontos, hogy a Róma III rendelet a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jogot szabályozza. Nem terjed ki például a szülői felelősségre, a tartási kötelezettségekre vagy a házastársi vagyonjogi következményekre, amelyekre külön szabályok vonatkozhatnak.
Minden uniós országban alkalmazzák a Róma III rendeletet?
Nem.
A Róma III rendelet megerősített együttműködés keretében jött létre, ezért nem valamennyi uniós tagállam alkalmazza.
Magyarország azonban a részt vevő tagállamok közé tartozik, így a rendelet szabályai a magyar bíróságok előtt is alkalmazandók a hatálya alá tartozó nemzetközi bontóperekben.
A rendeletben részt nem vevő tagállamok bíróságai az alkalmazandó jog meghatározásakor saját nemzetközi magánjogi szabályaikat követik.
Ezért az eljáró bíróság kiválasztása és az alkalmazandó jog vizsgálata különösen fontos lehet akkor, ha több ország bíróságának joghatósága is felmerül.
Választhatnak-e a házastársak magyar jogot a válásukra?
A Róma III rendelet meghatározott feltételekkel lehetővé teszi, hogy a házastársak megállapodjanak a házasság felbontására alkalmazandó jogról.
A választható jogok közé tartozhat például:
a házastársaknak a megállapodás megkötésekor fennálló közös szokásos tartózkodási helye szerinti jog;
az utolsó közös szokásos tartózkodási hely szerinti jog, ha az egyik házastárs a megállapodás megkötésekor továbbra is ott él;
valamelyik házastárs állampolgársága szerinti állam joga;
az eljáró bíróság államának joga.
Így például egy magyar állampolgárságú házastárs esetében a magyar jog választása akkor is felmerülhet, ha a felek külföldön élnek, feltéve, hogy a jogválasztás valamennyi vonatkozó feltétele teljesül.
A jogválasztás nem korlátlan: a megállapodásra külön alaki, időbeli és érvényességi követelmények vonatkoznak.
Az alkalmazandó jog megválasztása nem azonos a bíróság szabad megválasztásával. A jogválasztási megállapodás önmagában nem teremt joghatóságot olyan állam bírósága számára, amelynek az egyébként nem áll fenn.
Mi történik, ha a házastársak különböző állampolgárságúak?
Egy magyar és egy másik állampolgárságú házastárs válásánál nem lehet kizárólag az egyik fél állampolgárságából kiindulni.
Például egy magyar–német házaspár esetében, amely évek óta Ausztriában él, vizsgálni kell, hogy melyik állam bíróságának joghatósága áll fenn, és az eljáró bíróság milyen jogot alkalmaz.
A felek állampolgársága mellett jelentősége lehet a szokásos tartózkodási helyüknek, az életközösség megszűnésének és az esetleges jogválasztási megállapodásnak.
A házastársak eltérő állampolgársága önmagában nem akadálya a magyarországi bontópernek, de a magyar bíróság joghatóságát minden esetben külön meg kell alapozni.
Mi történik, ha az egyik házastárs Magyarországon, a másik külföldön él?
Ez az egyik leggyakoribb nemzetközi családjogi élethelyzet.
A felek különböző országokban fennálló szokásos tartózkodási helye miatt több joghatósági kapcsolóelv is szóba kerülhet.
Például ha az egyik házastárs a közös külföldi élet megszűnését követően Magyarországra költözik, nem feltétlenül indíthat azonnal bontópert Magyarországon kizárólag azért, mert magyar állampolgár. Kivételt jelenthet például, ha mindkét házastárs magyar állampolgár, és ez önállóan megalapozza a magyar bíróság joghatóságát.
A joghatóság megállapításához vizsgálni kell a konkrét körülményeket, köztük a magyarországi tartózkodás időtartamát, a másik házastárs helyzetét és a felek állampolgárságát.
A keresetlevél benyújtása előtt ezért célszerű tisztázni, hogy mely állam bírósága előtt indítható meg jogszerűen az eljárás.
Mi történik, ha több ország bírósága is eljárhatna?
A nemzetközi válások sajátossága, hogy bizonyos esetekben több tagállam bíróságának joghatósága is fennállhat.
Ez nem jelenti azt, hogy ugyanazon házasság felbontásáról korlátlanul párhuzamos eljárások folytathatók.
Az uniós szabályozás rendelkezik az azonos felek közötti, különböző tagállamokban indított párhuzamos eljárások kezeléséről is.
Az eljárás megindításának időpontja ezért jogi jelentőséggel bírhat.
A megfelelő eljárási stratégia kialakításakor azonban nemcsak azt kell vizsgálni, hogy hol indítható meg a bontóper, hanem azt is, milyen jogi és gyakorlati következményekkel járhat az adott állam bírósága előtti eljárás.
A gyermekeket érintő kérdéseket is ugyanaz a bíróság dönti el?
Nem feltétlenül.
A házasság felbontására és a szülői felelősséggel kapcsolatos kérdésekre eltérő joghatósági szabályok vonatkozhatnak.
Az Európai Unión belül a szülői felelősségre vonatkozó joghatóság főszabály szerint a gyermek szokásos tartózkodási helyéhez igazodik.
Ezért előfordulhat, hogy a házasság felbontására magyar bíróságnak van joghatósága, miközben a gyermekkel kapcsolatos egyes kérdésekben másik tagállam bírósága járhat el.
A gyermek szokásos tartózkodási helyének megállapításakor a tényleges életviszonyoknak, így például a gyermek családi, iskolai és társadalmi környezetének lehet jelentősége.
Elköltözhet-e az egyik szülő a gyermekkel egy másik országba?
A gyermek másik országba történő költöztetése különösen érzékeny jogi kérdés.
A szülői felügyeleti jogok tartalmától és az alkalmazandó szabályoktól függően a másik szülő hozzájárulása vagy hatósági, illetve bírósági döntés lehet szükséges.
A megfelelő hozzájárulás vagy jogi felhatalmazás nélküli külföldre vitel, illetve visszatartás nemzetközi gyermekelviteli eljárást is eredményezhet.
Ezért a gyermekkel történő külföldre költözés előtt különösen fontos az adott helyzet jogi vizsgálata.
Mi történik a külföldön található közös vagyonnal?
A házasság felbontása nem jelenti automatikusan a házastársak valamennyi vagyoni kérdésének rendezését.
Ha a házastársak több országban rendelkeznek ingatlannal, bankszámlával, befektetéssel vagy vállalkozási érdekeltséggel, a vagyonmegosztás külön nemzetközi magánjogi kérdéseket vethet fel.
A házastársi vagyonjogi viszonyokra vonatkozó joghatóság és alkalmazandó jog nem feltétlenül követi a bontóperre irányadó szabályokat.
Az Európai Unióban a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó 2016/1103/EU rendelet is megerősített együttműködés keretében alkalmazandó, amelyben Magyarország nem vesz részt.
Ezért a vagyonmegosztás jogi kereteit az érintett államok és a konkrét vagyontárgyak figyelembevételével kell meghatározni.
A külföldi válást Magyarországon is elismerik?
Az uniós tagállamokban hozott házassági bontóítéletek elismerésére a vonatkozó uniós szabályok irányadók.
A Brüsszel IIb rendelet hatálya alá tartozó határozatok elismerése főszabály szerint külön eljárás nélkül történik, a rendeletben meghatározott megtagadási okok fenntartásával.
A magyar anyakönyvi nyilvántartásban történő átvezetéshez ugyanakkor megfelelő okiratok benyújtására és adott esetben további adminisztratív lépésekre lehet szükség.
Az Európai Unión kívül hozott bontóítéletek elismerésére eltérő nemzetközi egyezményi vagy magyar nemzetközi magánjogi szabályok vonatkozhatnak.
Szükséges-e személyesen Magyarországra utazni a válóper miatt?
A külföldön élő ügyfelek számára gyakorlati szempontból fontos kérdés, hogy a bontóper intézhető-e távolról.
Az ügyvédi konzultáció, a dokumentumok előkészítése és az ügyvéddel történő kapcsolattartás jelentős része megfelelő körülmények között távolról is megoldható.
A bírósági eljárásban való személyes részvétel szükségessége azonban az alkalmazandó eljárásjogi szabályoktól, a bíróság rendelkezéseitől és az adott ügy körülményeitől függ.
A külföldi tartózkodás önmagában nem jelenti azt, hogy a teljes bontóper biztosan személyes magyarországi megjelenés nélkül lefolytatható.
Milyen dokumentumokra lehet szükség egy nemzetközi bontóperhez?
A szükséges dokumentumok köre az adott ügytől függ, de jellemzően jelentősége lehet a házassági anyakönyvi kivonatnak, a felek személyazonosító és állampolgárságot igazoló okiratainak, a szokásos tartózkodási helyre vonatkozó adatoknak, valamint a gyermekekkel kapcsolatos dokumentumoknak.
Ha a házasságot külföldön kötötték, vagy a felek külföldi okiratokra kívánnak hivatkozni, felmerülhet azok fordításának, illetve megfelelő okirati formában történő benyújtásának szükségessége.
Az uniós okiratokra vonatkozó egyszerűsítések és az esetleges nemzetközi egyezmények miatt azonban nem minden külföldi okirat esetében szükséges azonos hitelesítési eljárás.
Gyakori kérdések a külföldön élő magyarok válásáról
Elválhatunk Magyarországon, ha mindketten Németországban élünk?
Ha mindkét házastárs magyar állampolgár, a Brüsszel IIb rendelet alapján a magyar bíróság joghatósága fennállhat akkor is, ha mindketten Németországban élnek. A konkrét eljárási feltételeket és az alkalmazandó jogot ettől függetlenül vizsgálni kell.
Magyarországon kell elválnunk, ha Magyarországon házasodtunk össze?
Nem. A házasságkötés helye önmagában nem határozza meg a bontóperre jogosult bíróságot.
Elválhatok Magyarországon, ha a házastársam külföldi állampolgár?
Igen, ha a magyar bíróság joghatósága a vonatkozó szabályok alapján fennáll. Az egyik házastárs magyar állampolgársága önmagában nem minden esetben elegendő.
Magyar bíróság előtt mindig magyar jog alapján válunk el?
Nem feltétlenül.
A magyar bíróság joghatósága és a bontóperben alkalmazandó jog két külön kérdés.
Magyarország részt vesz a Róma III rendelet szerinti megerősített együttműködésben, ezért a nemzetközi elemet tartalmazó bontóperekben a házasság felbontására alkalmazandó jogot főszabály szerint az 1259/2010/EU rendelet alapján kell meghatározni.
A rendelet szabályai szerint az ügy körülményeitől és az esetleges érvényes jogválasztási megállapodástól függően a magyar bíróság külföldi jogot is alkalmazhat.
A magyar válóper automatikusan rendezi a külföldi ingatlanokat is?
Nem. A házasság felbontása és a házastársi vagyonjogi kérdések rendezése elkülönülhet egymástól. A külföldi ingatlanokkal kapcsolatos igények külön joghatósági és alkalmazandójogi vizsgálatot igényelhetnek.
Mi történik, ha a gyermekünk külföldön él?
A gyermekkel kapcsolatos szülői felelősségi kérdésekben főszabály szerint a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságának van joghatósága, a vonatkozó kivételek figyelembevételével.
Miért fontos a nemzetközi családjogi helyzet előzetes vizsgálata?
Egy nemzetközi házasság felbontása során a bíróság joghatósága, az alkalmazandó jog, a gyermekek helyzete és a vagyoni kérdések egymástól eltérő szabályrendszerek alá tartozhatnak.
Az eljárás megindítása előtt ezért célszerű áttekinteni, hogy melyik ország bírósága járhat el, milyen jog alkalmazandó, és milyen további családjogi vagy vagyonjogi kérdéseket kell rendezni.
A Danko Legal Ügyvédi Iroda nemzetközi családjogi ügyekben nyújt jogi tanácsadást és képviseletet, különös figyelemmel a külföldön élő magyar állampolgárok és a különböző állampolgárságú házastársak jogi helyzetére.
Külföldön él, és váláson gondolkodik?
Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy áttekintsük a házasság felbontásának lehetséges jogi kereteit és a szükséges következő lépéseket.
Kapcsolatfelvétel a Danko Legal Ügyvédi Irodával
Jelen cikk általános jogi tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti az egyedi ügy körülményeinek vizsgálatán alapuló jogi tanácsadást.